Igyon a művészetben: A múzeumok egyre növekvő lakomát kínálnak az érzékek számára

A Detroit Institute of Arts mind az öt érzékszervét beépítette a Bitter|Sweet: Coffee, Tea & Chocolate című kiállításába.

Miközben a látogatók a közelmúltban Madame de Pompadour kávédarálóját, egy 1840-es évekbeli Sèvres-i porcelán kávéskészletet, teáskannákat, cukortartókat és más európai díszítőművészeteket bemutató kiállítást sétálgattak a Detroiti Művészeti Intézetben, az egyik szobában pörkölt babkávé illata áradt. A háttérben Bach kávékantátája szólt.

Nem messze a kakaóhüvelyeket nemcsak kiállították, hanem érintésre is szánták. Az utolsó galériában egy kóstolóállomás kétféle folyékony csokoládét kínált, az egyiket azték recept alapján, a másikat pedig egy 18. századi francia receptből.

A múzeumok általában arra törekednek, hogy lakomát kínáljanak a szemnek, de ez a detroiti múzeum sokkal többre gondolt Keserű|édes: kávé, tea és csokoládé , ami most zárt be az intézetben. A tisztviselők, akik műtárgyakkal illusztrálták, hogyan változtatta meg a társadalmi és fogyasztási szokásokat az italok 16. századi Afrikából, Ázsiából és Amerikából Európába való behurcolása, azt akarták, hogy a kiállítás mind az öt érzékszerv számára lakoma legyen.

Kép

Hitel...a Worcesteri Művészeti Múzeumon keresztül

Így tett a Walters Művészeti Múzeum Baltimore-ban és a János és Mable Ringling Művészeti Múzeum Sarasotában, Fla., együttműködésükkel, Az érzékek lakoma: Művészet és élmény a középkori Európában Megtekinthető a Ringlingben április 30-ig. A mintegy 100 elefántcsont, ólomüveg, festmények, megvilágított kéziratok és egyéb műalkotások megtekintése mellett a látogatók megérinthetik a 16. századi arany és zománc modern reprodukcióját. Langdale rózsafüzér , amely egy angol családhoz tartozott. A templomhajót idéző ​​galériában, ahol egy 15. századi aranyozott ezüst német tömjénező van kiállítva, megérzik az egyházi tömjén illatát, amelyet abból adagoltak volna.

Ahol pedig a Gobelin Nárcisz a szökőkútnál látható, madárdalt hallanak, patak csilingelését és fák susogását, és megérzik a kárpiton ábrázolt virágok illatát. A Ringlingben leülhetnek egy közeli padra, és tükörbe nézhetnek saját nárciszos pillanatukra.

Érdekelnek minket a multiszenzoros kiállítások, mert az emberek nem csak a szemükkel, hanem az egész testükkel jönnek a múzeumba – mondta Swarupa Anila, a Detroiti Intézet tolmácsolási vezetője. Kísérletnek nevezte őket.

Kép

Hitel...a Ringling Művészeti Múzeumon keresztül

Más művészeti intézmények is kísérleteznek. Például amikor a Peabody Essex Múzeum Salemben (Mass.) bemutatkozott Ázsia Amszterdamban: A luxus kultúrája az aranykorban tavaly egy Kínából importált finom áttetsző porcelándarab megérintésére invitálták a látogatókat, és elképzelhetik, milyen újdonságot tapasztalhattak a 17. századi hollandok. Amikor pedig a massachusettsi Worcester Művészeti Múzeum tavaly újratelepítette középkori gyűjteményét, gyakorlati érintős állomásokat épített be a galériákban található fémmegmunkáláshoz használt eszközök, faragott kövek és zománcok reprodukciójához.

Az ilyen erőfeszítéseket szorosan figyelemmel kísérik, különböző nézőpontokból.

Egyes múzeumi vezetők úgy tekintenek ezekre a kínálatra, mint arra, hogy vonzzák a fiatalabb közönséget, akik átitatják a multiszenzoros élményeket, és elmélyítsék a művészeti tárgyak iránti elkötelezettséget mindenki számára. Mások azonban zavaró tényezőnek tekintik őket.

Gary Tinterow, a houstoni Szépművészeti Múzeum igazgatója, minden ember képes reagálni a nagyszerű műalkotásokra, nem azokról a konkrét kiállításokról, hanem általában a jelenségről beszélve. Nincs szükségünk közvetítőkre. Növelhetjük a gyerekek élményét. Felnőtteknél szerintem nem szükséges.

Kép

Hitel...a Ringling Művészeti Múzeumon keresztül

A természettudományi és természettudományi múzeumok már régóta kínálnak lehetőséget a látogatóknak, hogy ne csak nézzenek. Alkalmanként a művészeti múzeumok is. Diana Vreeland, a Metropolitan Museum of Art Costume Institute szaktanácsadójaként már az 1970-es években parfümöt helyezett kiállításai levegőjébe. Az elmúlt években több múzeum is kísért aláfestő zenét egyes kiállításokon. Tavaly nyáron például a Chicagói Művészeti Intézet Woody Guthrie és Sarah Vaughn dalait, valamint más korabeli darabokat játszott a műsorában. Amerika a bukás után: festészet az 1930-as években kiállítás.

A továbblépés sokkal több gondolkodást igényel, és sokan egyetértenek abban, hogy a döntést a legjobban a kiállítás témája vezérli.

Martina Bagnoli, a Walters középkori művészet egykori kurátora és az olaszországi modenai Galleria Estensi jelenlegi ügyvezető igazgatója számára, aki Az érzékek lakomáját szervezte, természetes volt a multiszenzoros installáció. A középkori képeket és tárgyakat úgy alkották meg, hogy minden érzékszervhez szóljanak – nem csak a látás – írta a műsor katalógusában, hozzátéve: Nemcsak látták, de ugyanakkor meg is tapogatták, ízlelték, szagolták és hallották.

Kép

Hitel...a Ringling Művészeti Múzeumon keresztül

A Ringlingen Virginia Brilliant, a gyűjtemények kurátora egyetértett abban, hogy elengedhetetlennek tűnt annak bemutatása, hogy a művészeti tárgyak hogyan hatnak az érzékekre. Egy kurátor csak annyit tud mondani – néha csak meg kell tapasztalni egy tárgyat – mondta. Egy kiváló példa, amikor az emberek zenei kéziratokat néztek, pontosan ezt a zenét hallhatták.

Az érintés és az ízlelés a legnehezebb érzékszervek. Az érintést néha el lehet telni a replikákkal, de az Érzékek lakomájában az ízre csak az ünnepekre és az Eucharisztia szentségére vonatkozó címkéken hivatkoztak. Másrészt, az íz tökéletesen passzolt a Bitter|Sweethez, mondta Anila asszony – bár valószínűleg ritka marad a művészeti kiállításokon.

A múzeumok szerint a látogatók szeretik ezeket az extrákat. A detroiti múzeum az embereket a galériákban és videókon figyelve, felméréseket végezve megállapította, hogy hosszú ideig nézték a tárgyakat, ami nem jellemző. Anila asszony leírta, hogy szinte minden műalkotásnál megálltak, és odahajoltak, hogy megnézzék.

A múzeum illetékesei azonban azt mondják, hogy ellenállnak a kísértésnek, hogy minden kiállítást multiszenzorossá tegyenek. Nem akarjuk megtenni csak azért, mert megtehetjük mondta Anila asszony. Sem a Detroit Institute, sem a Ringling nem tervez multiszenzoros megközelítést a jelenlegi műsoraik során, amelyeket évekkel előre terveznek. De ez még más múzeumokban is változhat.

Szeretem, ha a művészet végzi a dolgát, és szeretek kitérni az útból – mondta Ms. Brilliant, aki hagyományos kurátornak nevezi magát. De ez a kiállítás felnyitotta az elmémet, és tudatosította bennem, hogy a jövőben sokféleképpen tehetünk ilyesmit.